|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-23 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Orbán Mária 1998. december 23.Hunyad megyében a magyarság szórványban él. A megye nehézipara leépülőben van, sokan hazaköltöznek szülőföldjükre. A megyében az 1997/98-as tanévben 268 gyermek járt magyar óvodába, az 1998/99-es tanévben pedig 321. Új óvodai csoport indult Urikányban, ismertette az oktatási helyzetet Orbán Mária. Az 1997/98-as tanévben 437 tanuló járt magyar elemi osztályokba, az 1998/99-es tanévben már 460. A gimnáziumi osztályokban nagy a lemorzsolódás. Az 1997/98-as tanévben 344-en tanultak magyarul, az 1998/99-es tanévben 358-an. Déván nőtt a tanulók száma, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban és Vulkánban megmaradt a létszám, Petrozsényban viszont a tavalyi 32-vel szemben idén már csak 20 tanuló végez anyanyelven. A Szent Ferenc Alapítvány segítségével hét csernakeresztúri tanulót felvettek a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumba. A megye egyetlen magyar líceumának osztályaiba tavaly 56, idén 55 tanuló van. /Orbán Mária Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: A Hunyad megyei anyanyelvi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1999. június 24.Déván Orbán Mária nemzetiségi tanfelügyelő javasolta olyan alapítvány létrehozását, melyet a fiatalon, tragikus hirtelenséggel elhunyt Hunyad megyei alprefektus, a jeles közéleti ember, Segesvári Miklós emlékének szentelnek, s melynek fő célkitűzése a tanulóifjúság ösztönzése és segítése. Kiszely József mérnök ismertette az alapítvány célkitűzéseit, feladatait. Elfogadták az alapítvány elnevezését, megválasztották a tisztségviselőket: a Segesvári Miklós Pál Alapítvány elnöke Kiszely József, titkára Orbán Mária. /Segesvári Miklós Pál Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1999. július 2.Jún. 27-én Déván, a római katolikus templomban ökumenikus tanévzárót tartottak. A Déva tanulóival, szülőivel zsúfolásig telt városi templomban Böjthe Csaba atya és Lovász János református tiszteletes szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepély a Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ tanulóinak műsorával zárult. /Orbán Mária: Ökumenikus tanévzáró. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1999. augusztus 27.Hunyad megyében másodszor tartottak magyar pedagógus-napokat aug. 18-án és 19-én Déván. A rendezvény vendége, dr. Kocsis József pécsi tanár előadást tartott, és műhelymunkát vezetett. A részt vevő pedagógusok október elejére meghívást kaptak a magyarországi Szentlőrincre. A rendezvényért köszönet illeti a Szent Ferenc Alapítványt, személyesen Böjthe Csaba plébánost. /Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: Pedagógus-napok és ifjúsági tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./2000. május 29.Máj. 27-én Déván, Zárdatemplom felújított termében gyülekezett a dévai magyar pedagógustársadalom. Oklevéllel tüntették ki mindazokat a nyugdíjas pedagógusokat, akik nem kaptak (kaphattak) Ezüstgyopár-díjat az országos RMPSZ-től. A találkozót Csatlós Zsófia tanítónő, városi RMPSZ-elnök nyitotta meg, majd Kofity Magdolna tanár, megyei RMPSZ-elnök szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepségen fellépett a Magyarok Nagyasszonya Kollégium kórusa. /(Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő): Magyar pedagógusok kitüntetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2000. július 22.Júl. 10-15. között Pécs látta vendégül a határon túli magyartanárokat. A továbbképző központi témája: Az európai és magyar irodalom kapcsolata. A vendégek előadásokat hallgattak, majd Pécs múzeumaival, könyvtáraival ismerkedtek, de kirándultak a mohácsi Emlékparkba, megismerkedtek Pécs és környéke nevezetességeivel. Elismerés és köszönet jár a program szervezőinek, Merényi Panninak, Jakovits Lászlónak, a Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatóinak. /(Orbán Mária): Magyartanárok nyári továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2000. szeptember 2.Déván hosszas huzavona után a Hunyad Megyei Tanács is jóváhagyta a Dévai 3-as számú Általános Iskola új megnevezését: az iskola, melyben a magyar tannyelvű osztályok működnek, az Eminescu-Petőfi nevet viseli. Októberben végre megtarthatják az iskola névadó ünnepségét. Egyelőre "nem is sikerült önálló magyar tanintézményt létesítenünk a városban, megpróbáltuk legalább az egykori Petőfi iskola nevét és rangját visszaszerezni." - mondta a tanévnyitót követően Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő. /Gáspár-Barra Réka: Huzavona után megtörtént a csoda. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./2000. szeptember 4.Szept. 2-án megtartott Hunyad megyei jelölő küldöttgyűlésen a képviselőlistára leadott szavazatok nyomán a következő rangsor alakult ki: Winkler Gyula, Orbán Mária, Körözsi Imre, Gáspár-Barra János. Szenátori lista: Ciontos József, Baboczi Imre, Burján Grigorie, Gálfi Erzsébet. /Hunyad megyei jelölőgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4. - 1795. sz./2000. október 6.A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2000. október 10.A Millenniumi Dévai Magyar Napok istentisztelettel kezdődtek. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium diákjainak műsora követett. Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, a dévai RMDSZ elnöke hangsúlyozta az immár másodszor megrendezett Dévai Magyar Napok lényegét, feladatát: alkalmat teremteni arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal. /,,Az Isten őrizzen meg attól, hogy eladjam az én atyáimtól kapott örökséget" = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./2001. január 29.Jan. 26-án Petrozsényban tartotta parlamenti fogadóóráját Winkler Gyula, Hunyad megyei képviselő, jelen volt Orbán Mária megyei kisebbségi tanfelügyelő is. A petrozsényi, vulkáni, lupényi, urikányi magyarok legégetőbb problémája az anyanyelvű oktatás sorvadása. A legjobb megoldást az egyházi iskolák újraszervezése jelentené. Winkler Gyula szeretné rendszeresíteni a Zsil-völgyiekkel való kapcsolatát. /Gáspár-Barra Réka: Anyanyelvi oktatás és szociális gondok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./2001. február 3.Január utolsó napjaiban találkoztak Déván, az RMDSZ-székházban a helyi magyar vállalkozók. A rendezvényt Orbán Mária, városi RMDSZ-elnök szervezte. A jelenlévők eldöntötték: ezután minden hónap utolsó keddjén véleménycserére gyűlnek össze az RMDSZ-székházban. Egy vállalkozói klub kialakítása a cél. Vajdahunyadon már közel egy éve működik a Magyar Vállalkozók Szövetsége (MVSZ). /Alakulóban a dévai magyar vállalkozók klubja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2001. március 13.Márc. 10-én szülői értekezletet tartott a Traian Líceum /Vajdahunyad/ magyar tagozata. Orbán Mária tanfelügyelő és Hauer Erich tanár hangsúlyozták: 2-3 éven belül szeretnék megvalósítani, hogy a magyar tagozat - első osztálytól XII-ig - önálló iskolában működjön. Rövid távú terv az informatika osztállyal párhuzamosan ősztől beinduló intenzív angol osztály és autószerelő szakiskola. /Szűcs Tibor: Szülői értekezlet a vajdahunyadi Traian líceum magyar tagozatán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./2001. március 23.Aláírták a Szigetvár-Déva testvérvárosi kapcsolatának dokumentumát. Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő, egyben a dévai RMDSZ elnöke jelen volt az aláírásnál. /Aláírták a Szigetvár-Déva testvérvárosi kapcsolatának dokumentumát. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. márc. 23./2001. március 27.Piskitelep valamikor színtiszta magyar település volt. Ma az itteni magyarság többsége idős nagyszülő, a gyermekek, az unokák pedig már nem tudnak vagy nem akarnak megszólalni anyanyelvükön. A magyar tannyelvű elemi tagozat már rég megszűnt, pillanatnyilag annyira kevés a gyermek, hogy még egy összevont I-IV. osztályt is nehezen lehetne beindítani. Azonban él itt egy maroknyi közösség, amely szilárdan ellenáll a beolvadásnak. A dévai RMDSZ, Orbán Mária elnöknő kezdeményezésére, lakossági fórumot szervezett a piski polgármesteri hivatalban. Akkor felmerült, hogy jó lenne újraalakítani Piskin az RMDSZ-szervezetet, amely at 1989-es fordulatot követően megszületett. Márc. 23-án lakossági fórumra gyűlt össze a piski magyarság, és megalakították a helyi RMDSZ-szervezetet. Elnökké Székely Imrét választották. /RMDSZ-szervezet alakult Piskin. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2001. április 18.Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2001. április 23.Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2001. április 25.Az Iskola Alapítvány ápr. 21-én tartotta országos tanácskozását Kolozsváron. Hunyad megyéből négyen vettek részt a rendezvényen: Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, Böjte Csaba OFM, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, Kassai Géza petrozsényi református lelkész és Kúun Árpád bácsi református lelkész. Déván a Szent Ferenc Alapítvány, az RMPSZ és RMDSZ helyi szervezeteivel közösen kidolgozta a Hunyad megyei magyar oktatás hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Elsőrendű célkitűzés a magyarul tanuló diákok létszámának növelése. Ennek érdekében új óvodai, iskolai osztályokat kívánnak létrehozni, és fejleszteni kellene a dévai szórványkollégiumot. Konkrét terv az urikányi óvoda újraindítása; ehhez azonban lakást kell vásárolni. /Országos tanácskozás után. Kéznyújtás a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2001. május 11.Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2001. július 20.A Hunyad megyei RMPSZ dévai fiókszervezete és a Szent Ferenc Alapítvány pályázatot nyújtott be az Apáczai Csere János Közalapítványhoz, melyben támogatást kért a megye magyar iskolahálózatának fejlesztéséhez. A pályázatot elfogadták. Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő ismertette a pályázatot: a megye magyar tannyelvű osztályaiban tanuló diákok ingázásának anyagi fedezése, az ifjú tanárok egyszeri konkrét pénzbeli támogatása, a továbbtanuló pedagógusok támogatása, anyanyelvőrző táborok megszervezése, tanfelszerelés az idei tanévre minden magyarul tanuló diáknak és még jó néhány olyan elképzelés. Hosszú távú terveik között szerepel a zsil-völgyi szórványkollégium létrehozása és a dévai szórványkollégium további fejlesztése. /Gáspár-Barra Réka: Támogatás a Hunyad megyei magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2003. december 23.Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2009. március 14.Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést március 13-i Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző, Reinhard Olt a cikk alcímében hangsúlyozta, hogy a magyar államfő maximálisan kihasználja jogköreit, aktívan formálja országa politikáját. A konzervatív lap emlékeztetett arra, hogy Havasiné Orbán Máriát, Sólyom jelöltjét ismét nem fogadták el az MSZP képviselői. A Legfelsőbb Bíróság élére jelölt bírónő egyszer már elvesztett egy parlamenti szavazást, mert a magyar kormányfő, Gyurcsány pártja megtagadta tőle a támogatását. Sólyom László nem képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is. Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb szószólója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ,,hazugságbeszéde” nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, s félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást. Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. /Senkinek szolgája (Sólyom László államfői tevékenységéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./2014. augusztus 11.Orbán Árpádra emékeztek BereckbenOrbán Árpádra, egykori megyei tanácselnökre emlékeztek vasárnap Bereckben. Orbán Árpád szülőfalujában emléktáblát is avattak. Emléktáblát avattak Orbán Árpád emlékére Bereckben, amelyet az ő támogatásával épült művelődési központ épületére helyeztek. Az eseményen jelen volt Orbán Árpád özvegye Paizs Mária is. A Petrovits István képzőművész által készített emléktáblát Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Dimény Zoltán, a község polgármestere leplezték le. Ferenczi László, nyugalmazott iskolaigazgató az eseményen kifejtette: a település sokkal tartozik annak az embernek, aki a falujáért több évtizeden keresztül áldozatos munkát fejtett ki. Az igazgató elmondta: Orbán Árpád hagyatéka nem más, mint a szeretet, az alkotás és építés valamint az, hogy gondját kell viselni másoknak Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elődjét méltatva elmondta: Orbán Árpád egy erélyes, keménykezű, de ugyanakkor egy jó szívű ember volt. Építő ember volt, aki a bírálatok ellenére is előre tekintett, hiszen sokan kiálltak mellette: a ’90-es évek elején nem volt könnyű vezetni egy közösséget. A megye jelenlegi elnöke felszólalásában az elődjéhez fűződő személyes kapcsolatáról is beszélt: „Orbán Árpád és felesége, Marika néni közel két évtizeddel ezelőtt sokat segítettek a szakmai pályám elindításban, mint erdésztechnikus és mint politikus. Az ők közbenjárásuknak magánemberként is sokat köszönhetek.” A megemlékező család tagjai közül Orbán Mária mondott köszönetet az egybegyűlteknek: „Árpád tudta, hogy Bereck lakosságának szüksége van a művelődési központra, és lelkesen dolgozott annak megvalósításán. Mindig fontosnak tartotta, hogy valami konkrét maradjon utána, szerette a szülőföldjét ezért is akart itt végső nyugalomra térni.” Az emlékplakettet Máté Róbert-Béla római katolikus plébános áldotta meg. Az eseményt a helyi oktatási intézmény kórusa, valamint Sárosi Réka szavalata tette még ünnepélyesebbé. Bús Ildikó Székelyhon.ro lapozás: 1-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
